A kéményekről röviden

 

2010. december 1-én megjelent és hatályba lépett az MSZ 845:2010,

amely  az  új  magyar  kéményszabvány.  Jelent ő s  szigorításokat

hozott az idejét múlt MSZ 04-82/85 szabványsorozathoz képest, és

megjelenésével  egyidőben  ezt  a  régi  szabványt  teljes  egészében

hatályon kívül helyezte.

 

Úgy  gondoljuk,  hogy  segíti  az  Önök  kereskedelmi  munkáját,  ha

összefoglaljuk     a     legjelentősebb     változásokat,     és     –     a

szabványalkotásban  résztvevőként  –  a  szabványból  történ ő   idézés

mellett (a számokkal jelölt apróbb betűs részek) némi értelmezést is adunk

a helyenként erősen „szabvány íz ű ” megfogalmazásoknak.

 

 

1.   „A  szabvány  nem  vonatkozik  az  MSZ  CEN/TR  1749  szerinti  C 1   és  C 2   módon  szerelt  gázkészülékek

Égéstermék-elvezet ő  berendezéseire.”

 

Ez  pedig  gyakorlatilag  csak az  ablak  alá  telepített  konvektort  és azt  a  készüléktípust

jelenti,  amely   ugyanabba   az   egycsatornás   kéménybe   engedi   az   égéstermékét,

ahonnan  az  égési  levegőt  szívja.  Nálunk  ez  utóbbi  nem  terjedt  el.  Tehát  jelenti  az összes   többit,   azaz   a   készülékkel   együtt  

minősített   égéstermék   elvezet ő 

rendszereket  is.  Ezeknek  is  rendelkezniük  kell  az  MSZ  EN  1856  szabványsorozat

szerinti bevizsgálással és megfelelőségi igazolással.

 

2.   „Új égéstermék-elvezet ő  berendezés csak rendszer jelleg ű  lehet.” 

 

Különböző  gyártók különböző  termékeiből tilos új kéményt létesíteni, még akkor sem,

ha  az  egyes  alkatrészek  külön-külön  rendelkeznek  bevizsgálással.  Tehát  új  épületbe

falazott kémény fém béléscsővel nem építhet ő .

 

3.   „Égéstermék-elvezet ő  berendezés felújítására, utólagos bélelésére csak az erre a célra megfelelőség-igazolással    rendelkező ,    rendszer    jelleg ű     égéstermék-elvezető     béléscső rendszer   használható.

Túlnyomásos  kialakítás  esetén  csak  a  rendszer  részét  képez ő   tömítés  építhet ő   be.  Tömít ő anyag használata nem megengedett.”

 

Utólagos bélelés esetén a fém béléscső  rendszernek is minősítettnek (ÉMI minősítés,

vagy CE jelzés) kell lennie. Csak a vele együtt minősített tömít ő anyag használható, a

rendszerhez nem tartozó tubusos tömítések nem alkalmazhatók.

 

4.   „A koromégés mellett, nedves üzemre is alkalmas (az ezekre való minősítés együttes, vagy külön-külön való megléte esetén) égéstermék-elvezet ő  berendezést kell építeni a faapríték-, pellet-, biobrikett- vagy a faelgázosító tüzel ő berendezéshez.”

 

A  korszerű, szilárd  tüzel ő anyaggal  m ű köd ő   tüzel ő berendezésekre  az  időnként  nagy

huzatigény  mellett  a  koromégés  és  a  nedves  üzem  együttes  fellépése  miatt  nagy

figyelmet kell fordítani.

 

5.   „Nem  rendszer  jelleg ű   égéstermék-elvezet ő   berendezés  és  az  összeköt ő   elem  anyagát  úgy  kell megválasztani, hogy az összeépítést követ ő en kontaktkorrózió ne lépjen fel.”

 

Fém rendszerek esetén a bekötő  füstcső  és a kémény azonos anyagú legyen.

 

6.  „Tégla csak abban az esetben alkalmazható égéstermék-elvezet ő  berendezés

építésére, ha megfelelőség igazolással erre a célra alkalmas.”

 

Továbbra  sincs  a  piacon  olyan  tégla,  amely  rendelkezne  olyan

bevizsgálással, amely igazolja azt, hogy bel ő le kémény építhet ő .

 

7.   „Az   MSZ   EN  1856  szabványsorozat  szerinti  20  és  30  anyagminőségű 

korrózióálló    acél    csak    gáztüzelő berendezéshez,    száraz    üzemmódban

használható.”

 

Az     alacsonyabb     minőségű      rozsdamentes     acélok     csak

gáztüzeléshez használhatók.

 

8.   „Merev falú, korrózióálló acél esetén a legkisebb falvastagság

•    gáz tüzel ő anyagnál 0,5 

•    gáz és olaj tüzel ő anyagnál 0,6 mm 

•    gáz, olaj és szilárd tüzel ő anyagnál 1,0 mm legyen.”

 

Ez az el ő írása a szabványnak csak 2012. január 1-t ő l érvényes.

 

9.   „A flexibilis korrózióálló acél egyhéjú béléscső  legkisebb falvastagsága 0,3 mm, kéthéjú kialakítás esetén legalább 2x0,12 mm.”

 

10.  „Flexibilis  béléscső   -  másműszaki  megoldás  hiányában  -  csak  gáztüzelő berendezés  égéstermék-elvezet ő  berendezésének felújítására használható.”

 

Ez   az   előírás   anyagtól   független,   tehát   bármilyen   flexibilis   cső    csak   gáztüzelő berendezéshez és csak felújításra használható.

 

11.  „Alumínium  cső   csak  az  MSZ  EN  1856  szabványsorozat  szerinti  anyagminőségű   lehet.  Merev-falú kialakítás esetén legalább 1,0 mm, flexibilis kialakítás esetén legalább 0,5 mm falvastagságú legyen.”

 

12.  „Alumínium cső  csak gáztüzelésre és csak száraz üzemmódban használható. A száraz üzemmódot az MSZ EN 13384-1, -2 szerinti számítással igazolni kell.”

 

Az  alumíniumra  vonatkozó  legerősebb  szigorítás.  Csak  száraz  üzemben  működhet, tehát  alig-alig  van  olyan  gázkészülék  már,  amelynek  magas  füstgáz hőmérséklete biztosítaná a száraz üzemet.

 

13.  „A háromhéjú, fém égéstermék-elvezet ő  berendezésben alkalmazott h ő szigetelés:

•     legalább 100 kg/m 3  testsűrűségű,

•     legfeljebb 0,05 W/m*K h ő vezetési tényez ő j ű ,

•     A1 tűzvédelmi osztályú,

•     ásványgyapot alkalmazása esetén cső héj rendszer ű  legyen.”

 

14.  „A  külső   héj  és  a  levegő vezeték  csak  merevfalú  csőből,  az  előírt  szerelési  technológiával  kialakított kapcsolatokkal készíthet ő . Flexibilis és spirálkorcolt cső  alkalmazása tilos.”

 

Ez utóbbi két pont jelent ő s minőségi javulást hoz a „házilagosan” gyártott háromhéjú hőszigetelt szerelt kémények frontján. A hőszigetelés minőségére vonatkozó előírások

(testsűrűség, hővezetési tényező, tűzvédelmi osztály és az ásványgyapot esetén csak a  cső héj  rendszer)  gyakorlatilag  lehetetlenné  teszik,  hogy  szerelt  kéményt  nem minősített  és  tanúsított  technológiával  is  előlehessen  állítani.  A  spirál-korcolt  cső  kiiktatása  a  kéménytechnikából,  valamint  a  külső   csőhéjra  el ő írt  szerelt  jellegű 

(bontható) kapcsolatok komoly előrelépést jelentenek.

 

 

Végezetül  –  bár  ez  a  szabvány  csak  ráerősít  az  OTSZ  (Országos Tűzvédelmi Szabályzat – 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet) előírására – kell  egy  mondat  erejéig  foglalkozni  a  műanyaggal,  mint  kémény-béléscsővel:

 

15.  „Gázüzem ű   tüzel ő -,  fűtőberendezéshez,  ha  azoknak  a  füstgáz  hőmérséklete nem  haladja  meg  a  200  °C-ot,  nem  éghet ő   (A1  tűzvédelmi  osztályú)  anyagú kéménybe   legalább   B   tűzvédelmi   osztályba   tartozó   béléscsövet   szabad elhelyezni.”

 

 

 

Tisztelt érdeklődő

 

Tudom,  hogy  egy-két  oldalon  lehetetlenség  egy  szabvány  valamennyi  fontos  előírását kivonatozni de azért bízok benne, hogy segítettem a tisztábban-látásban. 

 

2010. december 02.

 

 

 

Oldal: A kéményekről röviden
CADvenc tervezőiroda - © 2008 - 2024 - cadvenctervezoiroda.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat