Az alábbi írások érzékeny témát igyekszenek körbejárni. Hajlamosak vagyunk minden rosszat és hibát a kivitelezőkre fogni és őket okolni sokszor olyanért is, amiért valójában nem ők a hibásak. Nehezen ismerjük be, hogy 

bizony építtetőként is követhetünk el hibákat.

Az első hiba:

(1.) ismerős, megbízom benne … de kire hallgassak?

mielőtt félreértés lenne, itt a laikus, nem szakmabeli ismerősökről, barátokról kell pár szót ejteni, akik telve vannak jószándékkal és számos tapasztalattal. A mindenki által untig hallott “1. házat az ellenségemnek, a 2. házat…..stb….” sokakat arra sarkall, hogy elhigyjék saját magukról is, ha már építettek egy házat maguknak, akkor már értenek is hozzá. A terveztetés elsősorban bizalom kérdése, így egyáltalán nem mindegy, hogy ebben és a későbbi stádiumban kinek fogunk hinni, ha esetleg ellentétes véleményeket hallunk?

A rokonságnak, akik közül többen építkeztek már, az ismerősnek vagy barátnak, esetleg a munkahelyi kollégának, aki épp most fejezte be az építkezést?

Sajnos elég általános, hogy az engedélyezési tervet csak egy hatósági ügyiratnak tekintik, egy olyan papirnak, ami ahhoz kell, hogy hitelt/szocpolt lehessen felvenni és el lehessen kezdeni azt a házat építeni, amit TÉNYLEGESEN szeretnének. Sajnos ebben partnerra találnak sok – magát építésznek tekintő – “aláíróemberben”, de róluk majd külön, az építészeknél essen szó.

Nagy a bizalmatlanság, ami érthető, hiszen rengeteg pénz sorsáról és egy majdani élet kereteinek a megteremtéséről van szó, de pont ezért szükséges a szakember igénybevétele. Aki építkezett, az ismer már buktatókat, lelőhelyeket, bevált és nem bevált mesterembereket, van tapasztalata arról, hol mit hibázott el. Ezek fontos dolgok és tapasztalatok és meg is kell őket hallgatni… de ez sajnos kevés…..

Olyat kell találni, aki 10-20-50 hasonló feladattal megbirkózott már, képes elvonatkoztatni és beleélni magát az építtető bőrébe és majdani életébe. Aki naponta ezzel foglalkozik, annak 100 féle szempontja lehet, akár csak a teleken való elhelyezésben is. Olyan szempontokat is figyelembe vesz, amire egy házat építő, de laikus talán sohasem gondol.

A rokonság és az ismerősök “tanácsadó hada” legtöbbször csak addig hallatja a hangját, amíg a saját ötleteit el nem mondhatja, de a felmerülő problémáknál – mivel azzal már maguk valószínűleg még nem találkoztak – hirtelen elakadnak. Jó páran ilyenkor nem szeretnének kiesni s kialakított “hozzáértő” szerepkörből, ezért rögtönöznek és hajlamosak “szakemberként” tanácsot adni, annak ellenére, hogy igazából nem értenek hozzá, nem ismerik az összefüggéseket, de legfőképpen

nem vállalnak érte semmiféle felelősséget

És ez a lényeg.

A bizalmatlansághoz tartozik az is, ha egy házat egymástól függetlenül többen terveznek, ami bármilyen furcsán is hangzik, de előfordul. Egy villát terveztem és az egyeztetéseken olyan szempontokat hallottam, amik furcsán hangzottak egy laikus szájából, amíg véletlenül ki nem derült, hogy az általam készített terveket folyamatosan ellenőriztette egy barátjával, aki nemrég fejezte be a házát. Ha hibát, de legalábbis ellentmondást talált a kétféle véleményben, egyből megkérdőjeleződött a szakértelmem, de ha a “kontroll” megerősítette, amit én mondtam, akkor egy “ez rendben van”-nal el volt intézve. Építészként nagyon nehéz ilyen bizalmatlan légkörben dolgozni, mert amig nekem mindenért vállalnom kell a felelősséget, amit leirok, vagy lerajzolok, addig egy kibicnek semmit sem kell vállalnia.

Körültekintően kell választani, legalább annyira, mint amikor majd kivitelezőt választunk. Azonban az is igaz, hogy akárkihez is fordulunk, a végső döntéseket nekünk kell meghozni, hiszen azt a sok milliót Ft-ot, amit kiadunk, afelett mi rendelkezünk.

A második hiba

Nincs pénzem, de építkezni akarok

2 évtizede az átlagos családi ház építés pénzügyi oldala nagyjából úgy nézett ki, hogy a házaspár rendelkezett már egy (általában olcsón) megszerzett ingatlannal, legalább valamelyiküknek volt egy viszonylag jó állása, felvették a szocpolt, 1 vagy 2 munkahelyi kölcsönt, OTP kölcsönt és ha kellett, a szülők is besegítettek. A munkahelyi kölcsönök kamata sokszor 1-2 % volt, vagy egészében kamatmentes, az OTP hitelkamata pedig, mint tudjuk 3-5 % volt, az is 35 évre. Vagyis akinek kevés volt, az is tudott építkezni, az más kérdés (és ebbe most tényleg ne menjünk bele), hogy ennek milyen hatása volt az egész "népgazdaságra".

Ma már más a helyzet, legtöbben már a telekvásárlásnál elvéreznek. Ami elfogadható helyen van, az már vagy elfogyott, vagy drága, ami megmaradt (a spekulánsokat leszámítva), azok nem véletlenül, mert  pl. sokkal nehezebben építhetők be. Így sok esetben maradnak a városkörnyéki falvak, amelyek sorra parcellázzák fel a szántóföldjeiket, és alakítanak ki rajtuk "lakóparkokat". Maga az állam is különféle támogatásokkal próbálta építésre ösztönözni a saját lakásra vágyókat.  és a bankok is rájöttek, ez egy nagy piac.

Mára azonban alapvetően megváltozott minden. A telkek méregdrágák, legtöbbször nincsen már vállalati kölcsön, különösen nem 2 helyről, a valamikori egyedüli OTP kölcsön helyére a kereskedelmi bankok forint és devizaalapú hitelei kerültek. A hitelbírálat során - már pár milliós összeg esetén is - olyan sokszoros garanciát igényelnek, hogy mindegyiknek megfelelni sokaknak képtelenség ... nincs megfelelő fedezet, nem elég magas a havi fix jövedelem, ha vállalkozó nem tud 0-ás apeh igazolást bemutatni ... és hosszasan lehetne sorolni. 10 milliós hitelnél olyan magasak a havi törlesztőrészletek, hogy csak jó fizetésű és biztos állásúak merik megkockáztatni.

A kereskedelmi bankok hitelezéseinek kezdetén sokan voltak, akik a kedvezőnek tűnő konstrukciók miatt belevágtak, de sokan megégették magukat és még többen fogják, amikor egyszer csak oda a biztosnak vélt munkahely, elfogynak a tartalékok. Nagyon gyorsan lehet bajba kerülni és a bankok a sokszorosan bebiztosított hitelük fejében már viszik is a jelzálogként lefoglalt ingatlan, ha kell a kezesét is.

A harmadik hiba

Most legyen olcsó

Ez a fejezet, ha csak részben, de az előző, nincs pénzem, de építkezni akarok című részhez kapcsolódik. Ha az építkezés azzal a mottóval valósul meg, hogy MOST legyen olcsó, majd később kicserélem, ha lesz pénzem, akkor azzal sok esetben azt érjük el, hogy összességében drágábban fogunk építkezni. Hiszen minden háznak vannak olyan részei, szerkezetei, amik nem cserélhetőek, vagy ha igen, csak komoly költséggel (ilyenek pl. a burkolatok, ablakok, falban lévő vezetékek...) , ezért igen komolyan meg kell gondolni, hogy min spórolunk és oldjuk meg a legolcsóbb anyagból és mi az, amire szánunk eleget? Legalább ennyire fontos tudni, mi az amit most feltétlenül  véglegesen kell megépítenünk, megoldanunk és mi az a mi - ha kell - ráér? A házépítésnél is igaz az, hogy a minőséget ugyan meg kell fizetni, de cserébe tartósságot, hosszabb garanciát kapunk illetve várhatunk el.

Ha nincs elég pénz a teljes befejezéshez, akkor olyan ütemezést kell választani, amivel nem csinálunk kárt vagy felesleges költséget magunknak. Melyek lehetnek ezek:

• több ütemű befejezés (pl. a tetőteret később fejezzük be, tesszük lakhatóvá)
• később készül el a külső homlokzati hőszigetelés
• a beépítetlen tetőtérben vékonyabb hőszigetelést később vastagítjuk fel
• csak a rejtett redőnytok kerül beépítésre, a redőny később kerül bele
• spalette, zsaluzia, függöny, párkány-könyöklő, lábazat (bizonyos esetekben)
• beépített szekrények
• bizonyos esetekben a padlóburkolat
• járda, kerítés, fedkövek
• fűtés automatika, splitklíma, napkollektor
• riasztó, kapucsengő, csillár, rejtett világítás, épületautomatika
• belső ajtóküszöbök

Mi az amit nem lehet ütemezve, hanem csak egyben megvalósítani?

• közműbekötések, mérőhelyek, aknák
• szerkezetépítés (alapozás, tartófalak, födémek, vízszigetelés, lépcső)
• külső-belső alapvakolat
• tető (fedélszék, lekezelt elemekkel, héjalás, bádogos munkák, kémény)
• esővízlevezető csatornák
• külső és belső ajtó, ablakok és azok esetleges mázolása
• falba, födémbe kerülő gépészeti alap és ágvezetékek
• fűtéshez szükséges kazán, radiátor, padlófűtés
• elektromos hálózat, villámvédelem

Ugyanakkor az is igaz, hogy a pénztárcánk adott esetben felülírhatja a fentieket, hiszen "valahol lakni kell". Az előzetes ütemezés azért fontos, hogy ne navigáljuk magunkat lehetetlen helyzetbe, lehetőleg ne kerüljünk kényszerpályára.

 

Oldal: 3 jelentős hiba amit az építtető követhet el
CADvenc tervezőiroda - © 2008 - 2024 - cadvenctervezoiroda.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat